Influenza, vírus nélkül

Minden kezdet nehéz…


De ennyire?


Számos tanulmány bizonyítja, hogy a cukor fogyasztás hasonló hatást vált ki az agyunkban, mint a kokain vagy a heroin fogyasztás. Amikor hirtelen lemondunk a cukorról (és a szénhidrátról) testünk influenzaszerű elvonási tüneteket produkál. Innen ered a jelenség találó angol elnevezése a „keto flu”, azaz ketogén influenza. Kezdetben előfordulhat: fejfájás, fáradtság, koncentrációs zavar, idegesség, szédülés, hasfájás, székrekedés vagy éppen hasmenés, izomgörcs. Ritkábban jelentkezhet: szívdobogás érzés, acetonos lehelet, csökkent alkohol tolerancia, emelkedett koleszterin szint, emelkedett vércukorszint, epekő problémák, kiütések, átmeneti hajhullás és megnőhet a köszvény kialakulásának veszélye.


Minden szervezet más és más, így a ketogén étrendre való átállás is máshogy fogja érinteni azokat, akik belevágnak a diétába. Egyetlen dolgunk „túlélni” ezt az időszakot és kivárni, amíg a szervezetünk hozzászokik az alternatív energiaforrás, a keton testek felhasználásához.


Azért, hogy a tünetek listájához ne kelljen hozzáadni a közelünkből fejvesztve menekülő családtagokat is, lássuk, mi okozza tüneteinket és mi az, amit mégis megtehetünk a könnyebb átállás érdekében.


A „ketogén influenza” okai


1.    Sok víz és só mosódik ki a szervezetből


A szénhidrát az a makro tápanyag, amely a legnagyobb hatással van az inzulintermelésre. Az inzulin, amikor jelzi a sejteknek, hogy energiához juthatnak, a vesékben kiváltja a só és víz visszatartást. Az inzulinszint csökkenésével a vesékből távozik a só és vele együtt a megkötött víz. Ez akár 4,5 kg vízveszteséget is jelenthet a ketogén diéta első napjaiban.


Ehhez a mennyiséghez hozzájön még a glikogén raktárak kiürülésével távozó víz, ami még pluszban 0-5-1 kg vizet jelent.
Együtt ez a vízveszteség fejfájást, szédülést émelygést és görcsöket okozhat, melyek a keto flu legjellemzőbb tünetei.

Szerencsére ezek könnyen orvosolhatóak folyadék és ásványi anyag pótlással, azonban továbbra is tapasztalhatunk szellemi és fizikai fáradtságot hormonális változások következtében.


2.    A T3 hormonszint csökkenése


Számos tanulmány bizonyítja a pajzsmirigy működés és a szénhidrát fogyasztás összefüggéseit. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatására csökken a T3 hormon szintje a szervezetben és nő az rT3 hormoné. Ennek következtében fáradtság, depresszió, koncentrációs zavar jelentkezhet a diéta kezdeti időszakában.


3.    A kortizol szint emelkedése


A ketózis testünk válaszreakciója az éhezésre. Azért, hogy a szénhidrát megvonás ellenére, a szervezet energiaszintje ne csökkenjen le, a test stressz hormonokat termel, pl. kortizolt. Tulajdonképpen a ketogén diéta stresszhelyzet a test számára, annak minden negatív hatásával együtt, mint pl. idegesség, alvászavarok.


Amint a test átáll  a keton testek felhasználására, a kortizol szint helyreáll.


Mennyi ideig tart a kellemetlen időszak és hogyan gyorsíthatjuk az adaptációt?


Ez az időszak néhány naptól néhány hétig terjedhet, extrém esetben több mint 1 hónapig is tarthat.


Az, hogy anyagcserénk mennyire alkalmazkodik gyorsan, több dologtól függ. Ilyen például a genetika és a korábbi életmód. Ezeken már nem változtathatunk, de nézzük mi az, amit megtehetünk a tünetek enyhítéséért. 


1.    Igyunk sok vizet!


A megfelelő vízfogyasztás elengedhetetlen a ketogén diétában, hogy elkerüljük a dehidratáltság kellemetlen tüneteit. Testtömegünk 2-2,8%-ának megfelelő vízveszteség már negatív hatással van a fizikai és szellemi teljesítőképességünkre, a ketogén diéta első napjaiban pedig könnyen távozhat ez a vízmennyiség testünkből. 


Az ajánlott folyadék mennyiség általánosságban 2-4 l között van. 


2.    Pótoljuk az ásványi anyagokat!


Az inzulin szint csökkenésével nagyarányú nátrium és kálium csökkenés megy végbe a szervezetben, ennek következtében fáradékonyságot, fejfájást, feledékenységet, görcsöket és székrekedést is tapasztalhatunk.


A nátrium pótlásához elegendő sózni az ételeket és a vizünket is 1-1 kis csipet sóval. Az első héten ajánlott 1-1,5 kiskanál sót fogyasztani naponta (5-7g).


A kálium bevitel növeléséhez fogyasszunk zöld leveles zöldségeket, avokádót, gombát és lazacot. A napi ajánlott beviteli mennyiség 3500 mg.


Bár magnézium nem távozik a szervezetünkből a szénhidrátmegvonás hatására, fontos a megfelelő mennyiség bevitele, mely megelőzheti a görcsök kialakulását, segít az alvászavar leküzdésében és növeli a szervezet inzulin érzékenységét. Természetes formában megtalálható a tökmagban, a mandulában, a makrélában, a mákban, a brazildióban és a spenótban is. A napi ajánlott mennyiség 300-500 mg naponta.


Az ásványi anyagokat a természetben megtalálható forrásuk fogyasztása mellett érdemes étrend kiegészítőkkel is pótolni. 


3.    Fogyasszunk több zsírt!


A zsír biztosítja az alapanyagot a máj számára a keton testek előállításához. Hogy felgyorsítsuk a ketó adaptációt érdemes átmenetileg az ajánlottnál több zsírt fogyasztanunk. De nem mindegy hogy milyet!  Az állati eredetű zsiradékok emésztés után még hosszú utat járnak be a testben, mielőtt eljutnak a májhoz. Mire ez megtörténik, könnyen lehet, hogy a szervezet már energiát nyert az elfogyasztott fehérjéből, így feleslegessé válik a ketózis. Ezzel szemben az MCT olajok( kókusz és pálmazsírból készült speciális olajok) olyan zsírok, amelyek emésztés után egyenesen a májba kerülnek, akárcsak a szénhidrát, így képesek azonnal alapanyagot szolgáltatni a keton termeléshez. Érdemes tehát az átállást MCT olajjal segíteni, ezzel akár az átállás összes kellemetlen tünetét elkerülhetjük. Az adaptáció után, a fogyás érdekében, fokozatosan csökkentsük a bevitt zsír mennyiségét.


4.    Végezzük alacsony intenzitású edzést reggelente!


Reggel ébredés után érdemes elindulni egy óra sétára. A sózott vizünket ne felejtsük otthon! Olyan tempóban gyalogoljunk, amely mellett könnyedén tudunk beszélgetni. A mozgás beindítja a zsírégetést és gyorsítja a ketó adaptációt. Ha rosszul érezzük magunkat valószínűleg dehidratálódtunk, nem vittünk be elég ásványi anyagot vagy keveset eszünk. Ezekre koncentráljunk először, majd próbálkozzunk ismét a reggeli edzéssel. Természetesen bármilyen más mozgásfajtával működik.


5.    Meditáljunk!


A diéta kezdetén valószínűleg a szokásosnál is stresszesebbek leszünk, érdemes ezt a számunkra megfelelő stressz kezelési technikákkal kordában tartani.


6.    Aludjunk!


Fontos, hogy elegendő időd szánjunk pihenésre. Ajánlott 7-9 órát aludni, különben emelkedhet a kortizol szintünk, ami nehezebbé teszi az adaptációs időszakot.

Ezeken túl már csak mantráznunk kell, hogy „kitartás, mert megéri”.

Források:
https://www.youtube.com/watch?v=RZS0-Xe4Xwk
https://www.ruled.me/keto-flu-remedy/
https://www.dietdoctor.com/low-carb/keto/flu-side-effects
 

Képek forrása:

https://www.doctoroncall.com.my/blog/2016/07/26/handle-your-stress/

https://science.howstuffworks.com/life/inside-the-mind/emotions/pursuit-of-happiness-meaning2.htm

0 Tovább

Veszélyes a magas zsírtartalmú étrend?

Te ennyi zsírt eszel?!

A ketogén diéta létezését évekig figyelmen kívül hagytam, pusztán azért, mert elolvastam, hogy 70-75%-át a napi kalóriabevitelnek zsírból kell fedezni. Nooormális?! Én fogyni akarok! Ennyi zsírt? Enni?! Ehhez hasonló kérdéseket most is megkapok, annak ellenére, hogy ENNYI zsírt eszek és fogyok. De mennyit? Sokat? Nem.

Józan ésszel végig gondolva soknak tűnik, de nem az. Az én napi kalóriakeretem, amit előírt a ketó kalkulátor,  1500 Kcal. Így napi 125 g zsírt fogyaszthatok. Egy alacsony zsírtartalmú diétához képest, ahol ez 30-50 g, valóban soknak tűnik, de két dolgot megjegyeznék. Az egyik az, hogy ezt a mennyiséget nem is kötelező elfogyasztani, hiszen a zsír fogyasztása az éhség megelőzésére szolgál és minél kevesebbet viszünk be étellel, annál többet fog a szervezet a saját raktárjainkból felhasználni, tehát gyorsabban fogyunk. A másik pedig, hogy ennek a mennyiségnek a sokszorosát fogyasztottam el a korábbi, helytelen táplálkozásommal, jó sok szénhidráttal megfejelve. Ez a 125 gramm már 1 doboz fagylaltban benne van. És egy igazi érzelmi evő nem áll meg ennyinél. Tehát innen nézve ez a zsír mennyiség nem sok.

diéta életmód

Ezzel el is érkeztem a bejegyzés fő témájához, vagyis, hogy veszély nélkül tartható-e hosszú távon a magas zsírtartalmú étrend, szemben a magyar forrásokban fellelhető „maximum 2 hétig folytatható, de amúgy se próbálja ki senki!” típusú intelmekkel.

A kérdés megvizsgálásához a „ketogén diétát” már évezredek óta folytató, nomád népek étrendjéről szóló forrásokban kutattam.

Jó olvasást!

Magas zsírtartalmú étrend egyes népeknél

A legtöbb orvos és táplálkozástudományi szakember szerint a szénhidrát az emberi szervezet legfőbb energiaforrása. De mi a helyzet a vadászó, gyűjtögető életmódot folytató népekkel?

A mezőgazdaság fejlődéséig őseink esetében a szénhidrát fogyasztás alkalmanként fordult elő, hiszen főként vadászatból és halászatból teremtették elő a napi betevőt. Bár az általánosan elfogadott nézőpont szerint őseink sok-sok zöldséget és gyümölcsöt ettek a hús mellett, így kiegyensúlyozottan étkeztek, a valóságban számos népcsoport a természeti adottságok miatt nélkülözte a szénhidrátot. Egyes népcsoportok északra húzódása elérhetetlenné tette számukra a vadon termő gabonák, gyümölcsök és magok fogyasztását, így a zsír vált az elsődleges energiaforrásukká. Ugyanez megfigyelhető például az amerikai síkságokon bölényre vadászó indián törzseknél, ahol a vadászat háttérbe szorította a gyűjtögető életmódot.

A mezőgazdaság fejlődésével az emberek képessé váltak a gabona termesztésére és tárolására, letelepedtek egyhelyben, ingatlanokat emeltek, nőtt a népesség, fejlődött a kultúra, majd kereskedni kezdtek. A nomád életmóddal szembeni előnyök hamar a vadászó-halászó kultúra háttérbe szorulását eredményezték, ezáltal a gabona alapú étrend került előtérbe a hús és zsír alapú táplálkozással szemben.

Ahogy a táplálkozástudomány fejlődésnek indult, a 20. század elején, számos tanulmány bizonyította, hogy a szénhidrát fogyasztás elengedhetetlen az emberi szervezet megfelelő működéséhez és egészségének megőrzéséhez.

Habár a kísérletekben a magas szénhidráttartalmú étrend követői rövid távon jobban teljesítettek a magas intenzitású testmozgás során, valószínűsíthető, hogy a ketogén diéta szervezetre gyakorolt negatív hatását eltúlozzák a tanulmányok,hiszen a nomád közösségekben végzett megfigyelések ennek ellenkezőjét bizonyították.

Az egyik legelső dokumentált bizonyítéka a megfelelő fizikai állóképesség megtartásának ketogén diéta alatt a Schwatka expedíció (1878-80). A küldetésen 18 ember 3000 mérföldet tett meg gyalog és kutyaszánon a jégen, havon át az elveszett Franklin expedíció után kutatva. Az útra egy hónapra elegendő, magas szénhidráttartalmú élelmiszerkészletet vittek magukkal, ezután kizárólag vadászattal jutottak élelemhez. Az expedíció vezetője, Frederick Schwatka hadnagy és sebész naplójában számolt be arról, hogy az ellátmány elfogyasztása után a kizárólag részarvashúsból álló étrend nem tűnt megfelelőnek arra, hogy kielégítően táplálja az emberi szervezetet, azonban a gyengeség és a fáradtság 2-3 hét alatt elmúlt. Sőt, az küldetés utolsó két napján a résztvevők 65 mérföldet tettek meg, hogy elérjenek a rájuk várakozó hajóig és ezzel sikeresen teljesítették útjukat.

diéta életmód

26 évvel később Vilhjalmur Stefansson antropológus, a Schwatka expedícióról mit sem tudva, északra vezetett kutatóutat, hogy tanulmányozza az inuit nyelvet és kultúrát. 1906/7 telén elszakadt az expedíció többi tagjától és az ellátmánytól. Stefanssont egy csapat inuit fogadta be. 1907 júniusára már beszélte a nyelvüket, valamint elsajátította a túléléshez szükséges képességeiket, mindezt zsír alapú táplálkozást folytatva. Visszatérése után tudományos és közérthető módon is publikálta a tapasztalatait az alacsony szénhidráttartalmú étrendről, amely szöges ellentétben állt az éppen a vitaminok fontosságát hangsúlyozó táplálkozástudományi állásponttal. Az őt ért támadások hatására Stefansson belement, hogy tudományos megfigyelés alatt is reprodukálja az inuit diétát és annak hatását. A kísérlet Dr. DuBois felügyelete alatt zajlott, a Belleview kórházban, New Yorkban. A 12 hónapos megfigyelés után publikálták az eredményeket, miszerint a 2 tesztalany életben maradt, jó egészségnek örvend, skorbut és egyéb hiánybetegség sem jelentkezett náluk, ellentétben azzal, amit az orvosok vártak. Érdemes megemlíteni, hogy a kísérlet alatt a tesztalanyok korlátozott mennyiségű fehérjét fogyasztottak az inuit étrendnek megfelelően. A korábbi feltételezésekkel szemben, miszerint az inuitok magas fehérjetartalmú húsokat fogyasztanak, Stefansson lejegyezte, hogy az inuitok korlátozzák a fehérje bevitelüket, a sovány húsokat a kutyáikkal etetik meg és a magas zsírtartalmú húsokat őrzik meg emberi fogyasztásra.

diéta életmód

Az amerikai őslakosok esetében ugyanez a helyzet. 150 évvel ezelőttig nem művelték a földet, 20-30 embert magába foglaló csoportokban vadásztak, főként bölényre. A zsákmány kiválasztásánál lényeges szempont volt az állat magas testzsírszázaléka. A bölény húsát feldolgozva és zsírral tartósítva készítették el az úgynevezett pemmikánt, amit könnyen tudtak tárolni, szállítani és akár 5 évig (!) is elállt. A feltételezésekkel ellentétben a pemmikán hústartalma mindössze 20-25% volt és bogyókat sem használtak az elkészítésénél. Egyrészt, mert a bogyók felhasználása jelentősen csökkentette volna az étel eltarthatóságát, másrészt mert a legjobb pemmikánt ősz végén és télen készítették, amikor bogyós gyümölcsök amúgy sem termettek. Bogyós gyümölcsöket csak az európaiaknak eladott ételbe tettek.  Az indiánok tehát szintén zsírból fedezték az energiaszükségletük kb 75-80%-át.

Ezzel meg is dőlt a sokat hangoztatott elmélet, miszerint az eszkimók eltérő genetikájuk miatt viselik jól a magas zsír tartalmú étrendet. Orr és Gilks, angol tudósok, Kenyában kutattak eltérő táplálkozási módot folytató törzseket. A vadászó, marhát és birkát tartó maszájok magasabbak és egészségesebbek, mint a mellettük élő, növényt termesztő, K’Kuyu törzs tagjai, akik főleg vegetáriánus, alacsony zsírtartalmú étrenden élnek. A maszáj vadászok tradicionálisan tartózkodnak növényi eredetű táplálék fogyasztásától és csak húst, tejet és vért fogyasztanak. Így kalóriaszükségletük kb. 65%-át zsírból, 30%-át fehérjéből fedezik.

diéta életmód

Sőt ne felejtsük el, hogy Stefansson izlandi származású volt!  Dr. Stephen Phinney európai biciklistákon is tesztelte az „inuit diétát” egy hónapig. Az első héten visszaesést tapasztaltak a teljesítményükben, ám, miután hozzászoktak az alacsony szénhidrátbevitelhez, állóképességük elérte a korábbi szintet.

Ebből látható, hogy a ketogén diéta mindig szemben állt a modern táplálkozás- és orvostudomány egészséges étrendről alkotott elképzeléseivel, ennek ellenére egész népcsoportok folytatják a magas zsírtartalmú táplálkozást anélkül, hogy bármilyen hátrányuk származna belőle. Fontos megjegyezni, hogy az aktuális étkezési trendeket mindig befolyásolja az élelmiszer lobbi. Amerikában például egyértelműen a cukorlobbi hatására démonizálták a zsírfogyasztást és kiáltottak ki egészségesnek minden olyan ételt, amelyre rá van nyomtatva, hogy „low fat”, a „full sugar” címke már lemaradt. Soványak az amerikaiak? Akit részletesebben érdekel ez a téma, annak ajánlom a Fed up című angol nyelvű dokumentumfilmet.

Források:

https://nutritionandmetabolism.biomedcentral.com/track/pdf/10.1186/1743-7075-1-2?site=nutritionandmetabolism.biomedcentral.com

http://www.meandmydiabetes.com/2010/03/23/steve-phinney-on-pemmican-and-indigenous-diets-will-become-public-in-2-weeks/

Képek forrása:

http://holistic-medicine.com/6-types-fats-actually-good/

http://collections.dartmouth.edu/arctica-beta/images.html

https://greenfuture.io/sustainable-living/are-buffalo-extinct/

https://www.andbeyond.com/stories/travel-inspiration/10-bucket-list-things-to-do-in-the-masai-mara/

0 Tovább

A ketogén diétáról röviden, egyszerűen

A ketogén diéta elnevezés egy nagyon alacsony szénhidráttartalmú, mérsékelt fehérjetartalmú és magas zsírtartalmú étrendet takar, melynek hatására a máj zsírból ketontesteket állít elő, hogy energiával lássa el szervezetünket. Tulajdonképpen a szervezetünk egy zsírégető gépezetté válik a megfelően kivitelezett diéta hatására. Szó szoros értelemben.

Miért fogyunk?

Magas szénhidráttatalmú ételek fogyasztásakor  glükóz termelődik, amely elsődleges energiaforrásaként szolgál testünknek. Ebben az esetben szervezetünknek nincs szüksége az elfogyasztott zsírra, ezért elraktározza azt, zsírpárnák formájában.

A szénhidrát bevitel drasztikus csökkentésével (napi 20-30 g) előidézhetjük a ketózist,  ami testünk természetes túlélő mechanizmusa éhínség idején. Mivel szénhidrátból nem jut energiához a szervezet a megfelelő működése biztosításához (test)zsírból fog energiát előállítani. A ketogén diéta hatalmas előnye, hogy bár előidézzük az éhezés állapotát, és élvezhetjük a böjtölés előnyeit, a megemelt zsírbevitel miatt mégsem fogunk éhséget érezni! Sőt, mivel a szervezet átáll arra, hogy zsírból nyerjen energiát, nem fogja lebontani az izomzatunkat.

A fogyáson túl számos előnye van a diétának. Eredetileg epilepsziás gyermekek kezelésére fejlesztették ki az orvosok, de jó hatással van egyéb neurológiai betegségekre, aknéra, inzulin rezisztenciára, cukorbetegségre, magas vérnyomásra, stb. (ezekről később még írni fogok.)

Ettől függetlenül, akinek bármilyen betegsége van, csak orvosával egyeztetve kezdje el a diétát!

Milyen a ketogén étrend?

Először meg kell állapítanunk a számunkra javasolt napi kalóriabevitelt egy ketó kalkulátor segítségével. Ez a kalkulátor meg fogja határozni a napi javasolt szénhidrát, fehérje és zsír bevitelünket is grammban. Általánosságban elmondható, hogy fogyási célzattal a napi energia 70/75%-át zsírból, 20/25%-át fehérjéből és mindössze 5%-át szénhidrátból kell bevinni. Ezek a számok azt jelentik, hogy a szénhidrátból maximum ennyit lehet enni, fehérjéből érdemes megenni, de ezt se nagyon lépjük túl és a zsírból ez a maximum,  amit megehetünk. A szervezet ugyan zsírból nyeri az energiát, de ha nem visszük be a szükséges mennyiséget a raktárainkhoz fog nyúlni, vagyis fogyunk.

 Sajnos az a rossz hírem, hogy kezdetben számolgatni kell az ételt (valamely erre alkalmas kalkulátorral), amíg kitapasztaljuk a megfelelő mennyiségeket és makrotápanyag arányokat. Igen kell! Létezik ugyan az ún. lusta ketó diéta, melynek követői csak a szénhidrát alacsonyan tartására figyelnek, de túl magas fehérjebevitel hatására glükóz termelődik, ami nem a barátunk ketogén diéta idején. Az elején körülményes lesz kivitelezni az állandó méricskélést, az arányok eltalálását, de minden kezdet nehéz, nem? Néhány hónap és kisujjból menni fog az egész. 

Bátran fogyaszthatunk halat, húsokat,tojást, tejtermékeket (főleg zsírdús sajtot), zöldségekből azt, amelynek 100g-ja 4-5 g szénhidrátnál nem tartalmaz többet (általában, ami a föld felett nő), állati és növényi eredetű zsírokat, olajokat, magokat. Értelemszerűen nem ajánlottak a magas szénhidráttartalmú ételek, mint pl. pékáru, tésztafélék, keményítő tartalmú zöldségek, sajnos a gyümölcsök nagy része. Viszont van egy jó hírem! Magas kakaótartalmú étcsoki mehet bátran! Napi 10-20 g, főleg a kezdeti időszakban életmentő lehet.

 Ezen túl egy sima ketogén diétában ehetünk bármit, akkora mennyiségben, ami belefér a napi keretünkbe. Tehát akár paleo, akár vegetáriánus vagy vegán étrendet követünk  a ketogén diétát ennek megfelelően alakíthatjuk. 

Kinek javaslom?

Csak elszántaknak! Komolyan.

Valószínűleg fogom még ismételni, de a ketogén diétát vagy csinálod vagy nem, vagy ketózisban vagy vagy nem. Csaló étkezés, csaló nap nincs! De egy idő után, nem is fogod kívánni. Elég lesz az a kis étcsoki.

Ismerkedj vele, olvass utána, ha elég elszánt vagy vágj bele és tarts ki az elején, amikor nehéz. Hidd el megéri!

Források:

https://www.ruled.me/guide-keto-diet/

https://www.dietdoctor.com/low-carb/keto

Kép forrása:

https://www.bodybuilding.com/fun/ketogenic-diet-your-complete-meal-plan-and-supplement-guide.html

1 Tovább

Miért a ketó, miért én?

Köszöntök minden kedves olvasót életem első blogjában! Az első bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy miért hoztam létre a blogot, illetve, hogy a későbbiekben milyen témában tervezek posztokat írni.

Miért a ketogén diéta?

Évekkel korábban hallottam a ketogén diétáról, sportoló unokatestvéremtől, azonban, az akkor (és ma is) fellelhető magyar források alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy ettől bizony csak felfordulni lehet.

Most, évekkel később, túl sok-sok diétás próbálkozáson, az átmeneti böjt kapcsán kezdtem el ismerkedni, angol nyelvű forrásokban, a ketogén étrenddel. Hamar rájöttem, hogy nem húst hússal kell enni (sőt!) és talán életben is maradok, ha kipróbálom. Így november-decemberben leteszteltem, hogy érdemes-e ezzel a táplálkozási móddal nyitnom az újévet. A válasz egyértelműen igen! Sőt, a téma olyan szinten magával ragadott, hogy eldöntöttem, egy blogban járom körül a diétával kapcsolatos témaköröket.

Egyet már most elmondhatok a tapasztalataim alapján: ezt a diétát vagy csinálod vagy nem. Nincs csalónap, nincs csaló étkezés! Jó, persze van... De azzal napokig hátráltadhatod a fogyási folyamatot, sőt, garantálom, hogy rosszul fogod magad érezni. Nem fogok hazudni, iszonyatosan nagy akaraterő kell az elkezdéséhez és kellően sokan fognak károgni körülötted, ahhoz, hogy fel akard adni egy nehezebb napon. De ha kitartasz, és túllendülsz a kezdeti nehézségeken, szuper lesz! Egy étrend, ami olvasztja a kilókat, mégsem érzel éhséget és nem kívánod az édességet. Kell ennél több? 

Nem, nem fog mindenkinek működni. Hiszem, hogy mindannyian mások vagyunk, más-más étrendtől érezzük jól magunkat. De egy próbát megér, nem? 

diéta életmód gasztro
Nem csak húst hússal!

Miért én?

Személyemben adott minden, ami egy "siker sztorihoz" szükséges. Több évnyi, hol sikeres hol sikertelen, küzdelem a túlsúllyal és olyan lelkesedés a ketogén diéta és az átmeneti böjtölés témája iránt, amely garantálja, hogy csak kellően megalapozott ismereteket adjak át az érdeklődőknek. Ezen túl hajlandó vagyok önmagamon kísérletezni pl. a vegetáriánus és a vegán ketogén étrenddel, a különböző sportokkal és a fogyást segítő, kiegészítő kezelésekkel.

A blog várható témái

Ketogén diéta,  átmeneti böjtölés:  minden, ami ezzel az életmóddal szorosan vagy tágan összefügg.


A fogyás témakörével összefüggő egyéb posztok: Mivel alapvetően fogyási céllal diétázom.


Receptek: Egyik fő célom felfedezni az igazán változatos ketogén étrend világát, így receptekkel is szeretném színesebbé tenni a blogot.

Köszönöm mindenkinek, aki megtisztel az idejével, amíg a blogomat olvassa, és remélem érdekes, hasznos, magyar nyelvű tudásanyagra és talán egy kis bátorításra is talál a bejegyzéseimben.

Kép forrása: dlife.com

7 Tovább

ketogÉN

blogavatar

Ketogén diéta, átmeneti böjt és más kalandjaim.